Előző: Diósjenő II.

A diósjenői horgásztó 28 hektáros, kizárólag pecázni lehet, a fürödni akaróknak máshol kell keresgélniük. Nagyon sajnáltuk, hogy a tavat félig már teljesen körbeépítették nyaralókkal, valóságos üdülőfalu van kaialakulóban, ez a mi szemünkben sokat rontott a táj romantikáján.

A tóhoz vezető úton egy meglepő emlékműre bukkantunk:

„Itt csatázott 173-ban Marcus Aurelius a filozófus római császár a kvádok és a markomannok ellen.

 A tó maga nagyon szép:

Hazafelé utazván egy napot Vácott töltöttünk. Ide még visszajövünk, hiszen első benyomásaink nagyon kedvezőek voltak. Ízelítőül egy kép az Ártéri Tanösvényről:

Vác főterén ért bennünket a telefonhívás, mely szerint Budapesten „forradalom” van. De a városba érve ebből szerencsére nem sokat tapasztaltunk, viszonylag gyorsan és egyszerűen eljutottunk a Fehérvári úti bázisra.

időről időre izmoznak egyet kedves képviselőink a kisebb parlament témakörben. (Itt most csak a politikusokról beszélek, mert a zemberek már régóta sokallják a parlament léhűtőinek számát)

Namármost, én nem vagyok egy választási szakember, de asszem, a kisebb parlamentet pofonegyszerűen meg lehetne oldani:

A szavazáson érvényes voksot leadók százaléka lenne a parlamenti képviselők létszáma!

Hogy megértsd, kedves Olvasó, számszerűsítem (nem vagyok matekzseni, ezért kérem a matektanárok szíves ellenőrzését és esetleges korrekcióját):

Alapjáraton van, ugye 386 képviselő. Ha – tegyük fel – a szavazáson a részvétel 67 % volt, érvényes voksot leadott 66 %, akkor a 386 hely 66 %-át kell betölteni. Ez pontosan 254,76, aza 255 képviselő.

És ezt a 255 helyet lehet aztán osztani egyéni és területi listák meg töredékszavazatok alapján, bár én szívem szerint a listás bejutást megszüntetném. Értelemszerűen nem jutnak be azok, akiknek a körzetében a legalacsonyabb volt a részvétel.

Ez mindjárt hozna egy járulékos hasznot is: igen tisztelt képviselő jelöltjeinknek tényleg oda kéne tennie magát, hogy a nép, az istenadta, minél nagyobb számban menjen el voksolni. Ha meg mégse mennek el, mert nem érdekli őket, akkor úgy kell neki, túróspeti… A jelöltnek is, meg a népnek is.

Ötletemet kopirájtoltam, de nagyon szívesen rendelkezésére bocsátom a 2/3-os Fidesz-MPP-KDNP kormánynak, 2014-ig pont lesz elég idő és erő a kidolgozásra!

azt találta ki, hogy Budapest egy vízfej, és igenis gyalázat, hogy mindent csak ott lehet elintézni, és hogy igenis tessék kicsit úgy fejleszteni a vidéket, hogy ott is legyenek állami intézmények, mert az milyen faszán bevált ejrópában, és ő természetesen kész városába fogadni akár a Néprajzi Múzeumot, akár az agrárminisztériumot, de egye fene, ha más nincs, beéri az Alkotmánybírósággal is, merthogy ők már rendeztek footsal-EB-t, meg Lenny Krawitz koncertet (mintha ezek egy súlycsoportban lennének!, de mindegy), és egyébként is.

Namármost, történelmileg úgy alakult, hogy éppenpont Budapest lett a főváros. A főváros, mint a neve is mutatja, FŐ város. Gondolom azért, mert nagyjából a zország közepén van. Meg mert a Duna… Hümm, tudja valaki, miért pont Pest-Buda????? És nem Debrecen? Vagy Szeged?

Mindazonáltal az ötlet nekem tetszik, csak egy bajom van vele, depersze erről nem Kósa tehet: ismerve kis hazánk mentális állapotát, tán még polgárháborúba torkollna a vita, hogy akkor most Győrbe menjen a Levéltár és Pécsre a HM (ez frappáns lenne a radar szempontjából), vagy fordítva, de akkor a kisebb, nem megyei jogú városok is akarnának legalább egy APEH-központot vagy Oktatási Hivatal Országos Központját, vagy valami hasonlót.

Namármost, ha az idei választásokon   Fidesz mindent visz, ahogy sokan jósolják, akkor nincs gond: Orbán egy tollvonással megoldja. Ha viszont marad néhány MSZP-s önkormányzat – hoppá, ez esetben sincs gond: ők kapnak egy nagy semmit, a többit Orbán egy tollvonással megoldja. Nyilván nem azonnal, de tudjuk, lesz ideje, 14-20 év alatt szépen körbe lehet osztani, hogy jusson mindenkinek!

Istenem, milyen szép is lesz: az egész országot felvetetjük a Hungaricumok közé! Mi leszünk az 1000 főváros országa!!!!!!!

Előző: Diósjenő I.

A házban 3 apartmann jellegű lakrész van, a mienk az utolsó volt: egy kis konyha, fürdő és egy szoba. Kicsit árnyalta a dolgot, hogy mellettünk egy garázsból (színből?) átalakított ping-pong teremben őrült meccsek zajlottak, és a labda pattogása eléggé áthallatszott. Ezt azzal próbáltuk ellensúlyozni, hogy nem kapcsoltuk ki a tévét  - így láttunk egy remek Hobo-interjút.

Itt, Diósjenőn már kialakult az azóta is folytatott gyakorlatunk, miszerint érkezés után (ami általában délelőtt, a szállásadók rugalmasságától függően, és többnyire nagyon rugalmasak) berendezkedünk, kicsit sétálunk a tetthelyen, keresünk egy etetőhelyet, és kaja után vissza a szállásra. Az ebéd utáni szieszta – mindig, ha megtehetjük – számunkra szent.

Szóval, lecuccoltunk, és elindultunk kajáldát keresni. Hamarosan meg is találtuk a Mona Liza (sic!) Pizzériát, ahol az elkövetkező 2 napban remek és megfizethető ebédeket ettünk. (Nevükkel ellentétben nem csak pizzájuk van…) De miért nem találok fényképet róla?

Szieszta után nyakunkba vettük a falut. Erről beszéljenek a képek:

 
Nem kell megijedni, ezekben nem lakik senki, ezek régi présházak.

Akármerre jártunk is, a patakokban mindig ilyen kevés víz volt.

 Ez pedig a tó felé menet, mert szép:

 Következő: Diósjenő III.

Előrebocsátva: Diósjenő pont nem zsákfalu…

A dolog 2006-ban kezdődött. Szeptember végén még nyíltak a völgyben a kerti virágok, de már lehetett tudni, hogy az október 23-i ünnep nem lesz felhőtlen. Igaz, szívünkhöz a március 15. áll közelebb, ez azonban nem akadályozott bennünket abban, hogy október 23-án is részt vegyünk valamely eseményen. Nos, ebbéli szándékunkat akadályoztatva látván úgy határoztunk, hogy – ha már az utcára nem mehetünk -, hagyjuk itt a várost. Szempontjaink szerint az áhított hely ne legyen messze, viszont legyen kicsi és a szállás olcsó. Hosszas térképtanulmányozás után ráböktünk Diósjenőre. (Pont a térkép közepén)

 
A közlekedés kiváló, vonattal Vácig, onnan kis „bizmuttal” Diósjenőre. (Autóval nem rendelkezvén, mi kizárólag tömeg – és nem közösségi! – közlekedésben gondolkodunk.

 Diósjenő történetét, látnivalóit nem részletezem, minden megtalálható itt.

A Horváth kulcsosház gazdája nagyon kedves volt, kijött elénk autóval, és elfuvarozott a szállásra. Suttyó városiként valami döbbenetesen szépnek találjuk a majd’ 100 éves parasztházat, amelyet féltő gonddal hozattak rendbe.

   Következő: Diósjenő II.