Szerelmem, PM emlékére
Valahol az újfalu szélén bukkantunk erre a színpadra, amelyről a Nógrád Megyei Hírlap így ír: „Messze földön híres a hollókői szabadtéri színpad, amely az évente itt hagyományosan megrendezendő kulturális rendezvényeknek ad otthont. Volt olyan év, amikor egy nap alatt közel tízszer több látogatója volt a szabadtéri színpadon folyó műsornak, mint amennyi lakosa van a településnek.”
Készségesen elhisszük, ám ottjártunkkor éppen nem zajlott esemény, így semmi nem szabott határt PároM színészi megnyilvánulásainak. A képeken Ali baba és a félkarú rabló látható, esetleg a Hamlet.
A várral hatalmas szerencsénk volt. Helyesebben nem a várral, hanem „házigazdánkkal”, Buttkai Istvánnal, aki mellékesen a vár gondnoka is.
Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám): "Egyedüli várgondnok a megyében
Húsz éve annak, hogy Szécsényben a tsz melléküzemágának varrodai üzemvezetését egy merőben más foglalkozásra cserélte fel a ma 54. életévében járó Buttkai István, aki 1996. augusztus 18-tól a falu felett magasodó vár gondnoka lett. Ma ilyen tisztséget Nógrád megyében egyedül ő lát el. Munkájához részmunkaidős feleségétől és a szintén helyi Szarka Krisztinától kap segítséget. Feladatuk a napi takarítás, rendcsinálás mellett a belépőjegyek, a képeslapok árusításán át a promóciós anyagokat terjesztéséig terjed. Április elsejétől október végéig minden nap nyitva tartanak, ezt követően a téli időszakban ideérkező csoportok az időjárástól függően már csak hétvégeken juthatnak be a vár belső területére.”
Február végén a vár tulajdonképpen zárva van, ám a zuhogó eső ellenére, direkt a mi kedvünkért kinyitották, sőt, mire bőrig ázva megérkeztünk, frissen sült, forró rétessel vártak bennünket.
A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiait változtassa hollóvá. Így is történt, a hollók az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt. A hollófiak azonban nem csak úgy szerteszét dobálták a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
És aztán eljött az a nap is, amikor lekerült PároM kezéről a gipsz, persze ez már két héttel a hollókői kirándulás után volt. Azt mondta, hogy annyira megszokta a súlyát, hogy olyan érzés gipsz nélkül, mintha nem lenne keze. Így hat hét után természetesen kicsit elsorvadtak az izmok, de gyönyörű keze volt, irigyeltem és imádtam.
Utolsó kommentek