Előző: Mátrafüred - Sástó I.

Sástóról annyit mindenképpen illik tudni, hogy hazánk legmagasabban fekvő tava.
A bobozás után már tényleg csak egy rövid séta várt ránk, keresztülvágtunk az úttesten és máris ott voltunk a tónál. El kell ismerni, hogy az egykori mocsárból nagyon hangulatos, már-már idilli tórendszert varázsoltak az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején. Sokkal nagyobb, mint amire számítottunk, és kisebb-nagyobb szigetecskék, hidak törik meg a vízfelületet.

Egy dolgot viszont eléggé hiányoltunk, bár az is lehet, hogy bennünk van a hiba. Említettem már, hogy mi akkor szeretünk indulni, amikor a többség még a másik oldalára fordul, így aztán nem is csoda, hogy 10 óra körül, amikor megérkeztünk, bizony kissé éhesek voltunk. Sebaj, egy tó partján mindig van lángos, eszünk azt. Nem volt. Igaz, rajtunk kívül akkor még – szerencsére - látogató se sok volt a tó környékén, megértjük, hogy két lehetséges vendég miatt nem fognak elkezdeni hajnalban lángost gyúrni. Így aztán korgó gyomorral vágtunk neki, hogy megkerüljük a tavat. Menetközben útba ejtettük a kilátót.

 


Aki fentről akar panorámát látni, annak rá kell kattintania a linkre, mert mi csak a második fordulóig merészkedtünk. Gyávák vagyunk, no.
És itt, a tó körül sétálván esett meg velünk az a bizonyos vaddisznókaland. Mit sem sejtve andalogtunk a szépen karbantartott sétányon, amikor hirtelen valami zörejre lettünk figyelmesek. Megálltunk, füleltünk, és az út közepén ŐT láttuk. Hát nem édi? Mégha a képen kicsit elmosódott is, sajnos, ő valószínűleg jobban megijedt, mint mi, és egy pillanatnyi döbbent habozás után elcsörtetett. Mi pedig ott álltunk, szintén döbbenten, hiszen vadmalac-bébit eddig csak képeken láttunk. Aztán ránkjött a vacogás: ahol kisvadmalac van, ott kell lenni legalább egy nagynak is. És beugrottak történelmi tanulmányaink, Szent Imre herceg, Zrínyi Miklós…
Tanakodtunk, tanakodtunk, végül aztán úgy döntöttünk, hogy – ha kicsit cicerésző lábakkal is, de –továbbmegyünk. Nem bántuk meg, mert végül is épségben kijutottunk a „rengetegből", és ilyen szépségeket is láttunk.

Ezután már csak Mátrafüredre kellett visszagyalogolnunk a legközelebbi turistaúton. A látvány többnyire elragadó volt, kivéve, sajnos, EZT itt.

Következő: Parádsasvár

Szerző: kisa  2010.10.24. 08:57 Szólj hozzá!

Címkék: kilátó 2007 sástó Tartalom: Mátrafüred-Sástó

A bejegyzés trackback címe:

https://zsakfalu.blog.hu/api/trackback/id/tr672394555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása