Szerelmem, PM emlékére

Soltvadkertkisváros a Duna-Tisza közén, beszorulva Kiskőrös (Petőfi) és Kiskunhalas (halasi csipke) közé, nem igazán tud semmi jellegzetest felmutatni. Nincsenek elragadó utcái, csak széles, semmibe vesző aszfaltcsíkok, bár az összkép rendezett, nincsenek néprajzilag értékelhető házai, a legtöbbjük a 70-es években épült, azóta esetleg kipofozott kockaház, templomai egyentemplomok, majd’ minden faluban ilyen van, a városi rangot '93-ban kapta meg, bár tulajdonképpen továbbra is csak egy nagyobbacska falu. 

Szóval igazából senki nem lenne kíváncsi rá, ha…

Ha nem lenne a Büdöstó és a Szervi.

 Kezdjük az utóbbival. A Szervi, az egy cukrászda. A Szervánszky család alapított valamikor a 70-es években - nagy szó volt ez akkor! - egy szerény kis fagyizót, megteremtve ezzel az egészséges konkurenciát az addigi egyetlen, hébe-hóba működő, kizárólag a csoki-vanília-eper-puncs-citrom (esetleg karamell - ám mindez nem egyidejűleg, hanem random váltakozva) vonalon mozgó ÁFÉSZ cukrászdának. A hely annyira felkapott lett - joggal, mert igazán finom fagyit gyártottak, és már akkor is volt legalább 10 féle -, hogy muszáj volt terjeszkedniük. Először csak az épületet vették meg, amelyben a fagyizó működött, majd a szomszédos épület is cukrászda lett, és ma már egy hatalmas épületkomplexum az egész, ahol a fagyi és a sütemény mellé felolvasó-esteket, író-olvasó találkozókat is kaphat az ide látogató. A cukrászda nem csak küllemében - most éppen olyan igazi, békebeli hangulatot próbál sugallni - haladt a korral, kezdeti szerény Szervánszky fagyizó nevéből először Korona cukrászda lett, majd még jobban behódolva a kor elvárásainak ma már a Szent Korona cukrászda az ő neve.

A belső térben - az Irodalmi Kávéházban - a magyar irodalom jeles alakjainak kissé naiv felfogású plakettjei láthatók. (Éppen ezért nem nagyon értettük, mit keres Csokonai, Kölcsey, Vajda János, Ady, Kosztolányi és a többiek társaságában Wass Albert, de hát nem kell nekünk mindent érteni.) Mindenesetre elismeréssel hajtunk fejet a tulajdonos előtt, 

Ez a naiv felfogású szobrászkodás egyébként a városka számos pontján fellelhető, és leginkább a település neves személyiségeinek - mint Krämer Fülöp, Nagy-Pál István, Szakács László - kíván emléket állítani. 

Mindazonáltal az egész településen látszik, hogy igyekvő, szorgos, a városukat szerető emberek lakják, az utcák tiszták, rendezettek, vannak egészen új településrészek megdöbbentően szép, modern házakkal, az emberek kedvesek, segítőkészek. És persze van szüreti fesztivál ősszel, meg Vadkerti Gasztro Nap és Koccintás tavasszal, a Büdöstónál nyáron hétvégenként színes programok - ezért ritkán mentünk hétvégén. Szerettünk ide járni.

Szerző: kisa  2017.04.09. 12:30 Szólj hozzá!

Címkék: templom Szent Kereszt kápolna világháborús emlékmű Tartalom: Soltvadkert Szervánszky Szent Korona cukrászda Tanítók szobra

A bejegyzés trackback címe:

https://zsakfalu.blog.hu/api/trackback/id/tr1612343699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.